ápr. 27

Én, aki évekig szinte csak népviseletben jártam, és táncházak látogatója voltam, valójában soha nem tanultam néptáncolni. Most, hogy jobban belegondolok, mégis: általános iskolában egy évig a tantervben benne volt a néptánc (ének-zenei suliba jártam), és a bemutatón kékfestő szoknyában pörögtünk a San Marco utcai művelődési központ (akkor még Úttörőház) színpadán

ápr. 24

A diktatúra éveiben  így köszöntek egymásnak az emberek: ”szabadság”. Ajánlott volt mindenkinek ehhez igazodnia.  Aztán a Szabadság hídon át rendezetten felmentek a Felszabadulási  emlékműhöz gyűlésre.  Gyűlés után  ha volt utcabál a Gellért téren a fiúk a lányokat így kérték fel: „szabad?”. 
Ma a demokrácia éveiben sokan így köszönnek: „helló”.  Aztán a Szabadság hídon át  akár a vasszerkezeteken bóklászva felmehetünk a Szabadság-szoborhoz. De jobban járunk ha a víztározó tetejére felcaplatunk mert ott szerdánként táncház van és ott a  lányok ujjukkal intenek, hogy állj be a kőrbe.

5. oldal / 6